Gyakran feltett kérdések

Energetikai tanúsítvány

Tanúsítványra van szükség: új épület építésekor vagy meglévő épület eladása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása esetén.

A tanúsítványt az ingatlan tulajdonosának kell készíttetnie:

Új építésű lakás esetén a tanúsításról az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig).

Használt lakás eladása vagy bérbeadása esetén a tanúsításról a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek át kell adnia, a bérlőnek bemutatnia.

Az építtetőnek, illetve a tulajdonosnak kell a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit biztosítani és a szükséges mértékben közreműködni.

A tanúsítvány elkészítése: Energetikai tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek. A tanúsítás bizonyos kivitelezési dokumentumok megléte esetén ún. egyszerűsített eljárásban, más esetekben helyszíni szemlével készülhet. Ekkor a szakember felméri az ingatlant, méréseket, majd számításokat végez, és ennek alapján állítja ki az energetikai tanúsítványt.

Közjegyzői okirat

A közjegyzői okiratba foglalt szerződés közhiteles módon bizonyítja, hogy kik, mikor és milyen tartalommal kötötték meg a szerződést. A közvetlen végrehajthatóság lehetősége alkalmas arra, hogy a szerződő feleket szerződésszerű magatartásra késztesse, azaz arra, hogy a szerződés rendelkezéseit betartsák.

A közjegyzői okirattal elérhető bírósági peres eljárás nélkül is az esetlegesen elmaradt bérleti díj és egyéb költségek megfizetése illetve az ingatlanból való kiköltözés a jogviszony megszűnése esetén. Ha a szerződésben érdekelt bármely fél nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, az okirat alapján megnyílik a jogosult lehetősége a közvetlen végrehajtásra, amivel időt és költséget kímél meg. Az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását követően kikényszeríthetővé válik pl. a vételár megfizetése, vagy a megvásárolt ingatlan birtokba adása.

Az ingatlan értékesítése után fizetendő ingatlanadó nem más, mint az értékesítésből származó jövedelmet terhelő adó. Az adó mértéke: 15%

A​z adó alapja nem az eladási ár, hanem a jövedelem más szóval a nyereség.  A jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az eladási árból le kell vonni először a vételárat, majd a szerzéssel és értékesítéssel összefüggő kiadásokat (illeték, ügyvédi költség, közvetítési díj), és a számlákkal igazolható értéknövelő beruházásokat.  (Az ún. beszámítási kedvezmény 2008. január 1. óta már nem él: vagyis, hogy másik lakóingatlant kellene venni, a pénzt lakáscélra kellene fordítani az adófizetés mértékének csökkentése érdekében.)

Lakóház vagy lakás, a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén, ha az eladó az ingatlant kevesebb, mint 5 éve vette, akkor szükséges adót fizetni.
Eltelt évek száma Jövedelem adóköteles része
Szerzés éve 100%
2. év 90%
3. év 60%
4. év 30%
5. év nem adóköteles

 

Egyéb ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek különbözeteként számított összeg a következők szerint csökkenthető:
Eltelt évek száma Jövedelem adóköteles része
Az értékesítésből származó jövedelem 0%-a vonható le a megszerzés első 5 évében történő értékesítés esetén.
6. év 10%
7. év 20%
8. év 30%
9. év 40%
10. év 50%
11. év 60%
12. év 70%
13. év 80%
14. év 90%
15. év nem adóköteles

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény (Itv.) tartalmazza.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke: 4%

Általános mérték 4%
Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzés esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.
Ingatlanhoz (lakás, egyéb ingatlan) kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése 4%
Lakástulajdon megszerzésére vonatkozó speciális szabályok Csere esetén az elcserélt lakások értékének különbözete után az illeték mértéke 4%.
Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket fizet a magánszemély
Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni.
Magánszemély több lakástulajdon cseréje, illetve egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.