Gyakran feltett kérdések
Energetikai tanúsítvány
Tanúsítványra van szükség: új épület építésekor vagy meglévő épület eladása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása esetén.
A tanúsítványt az ingatlan tulajdonosának kell készíttetnie:
Új építésű lakás esetén a tanúsításról az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig).
Használt lakás eladása vagy bérbeadása esetén a tanúsításról a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek át kell adnia, a bérlőnek bemutatnia.
Az építtetőnek, illetve a tulajdonosnak kell a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit biztosítani és a szükséges mértékben közreműködni.
A tanúsítvány elkészítése: Energetikai tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek. A tanúsítás bizonyos kivitelezési dokumentumok megléte esetén ún. egyszerűsített eljárásban, más esetekben helyszíni szemlével készülhet. Ekkor a szakember felméri az ingatlant, méréseket, majd számításokat végez, és ennek alapján állítja ki az energetikai tanúsítványt.
Közjegyzői okirat
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés közhiteles módon bizonyítja, hogy kik, mikor és milyen tartalommal kötötték meg a szerződést. A közvetlen végrehajthatóság lehetősége alkalmas arra, hogy a szerződő feleket szerződésszerű magatartásra késztesse, azaz arra, hogy a szerződés rendelkezéseit betartsák.
A közjegyzői okirattal elérhető bírósági peres eljárás nélkül is az esetlegesen elmaradt bérleti díj és egyéb költségek megfizetése illetve az ingatlanból való kiköltözés a jogviszony megszűnése esetén. Ha a szerződésben érdekelt bármely fél nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, az okirat alapján megnyílik a jogosult lehetősége a közvetlen végrehajtásra, amivel időt és költséget kímél meg. Az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását követően kikényszeríthetővé válik pl. a vételár megfizetése, vagy a megvásárolt ingatlan birtokba adása.
Az ingatlan értékesítése után fizetendő ingatlanadó nem más, mint az értékesítésből származó jövedelmet terhelő adó. Az adó mértéke: 15%
Az adó alapja nem az eladási ár, hanem a jövedelem más szóval a nyereség. A jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az eladási árból le kell vonni először a vételárat, majd a szerzéssel és értékesítéssel összefüggő kiadásokat (illeték, ügyvédi költség, közvetítési díj), és a számlákkal igazolható értéknövelő beruházásokat. (Az ún. beszámítási kedvezmény 2008. január 1. óta már nem él: vagyis, hogy másik lakóingatlant kellene venni, a pénzt lakáscélra kellene fordítani az adófizetés mértékének csökkentése érdekében.)
| Lakóház vagy lakás, a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén, ha az eladó az ingatlant kevesebb, mint 5 éve vette, akkor szükséges adót fizetni. | |
| Eltelt évek száma | Jövedelem adóköteles része |
| Szerzés éve | 100% |
| 2. év | 90% |
| 3. év | 60% |
| 4. év | 30% |
| 5. év | nem adóköteles |
| Egyéb ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek különbözeteként számított összeg a következők szerint csökkenthető: | |
| Eltelt évek száma | Jövedelem adóköteles része |
| Az értékesítésből származó jövedelem 0%-a vonható le a megszerzés első 5 évében történő értékesítés esetén. | |
| 6. év | 10% |
| 7. év | 20% |
| 8. év | 30% |
| 9. év | 40% |
| 10. év | 50% |
| 11. év | 60% |
| 12. év | 70% |
| 13. év | 80% |
| 14. év | 90% |
| 15. év | nem adóköteles |
Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény (Itv.) tartalmazza.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke: 4%
| Általános mérték | 4% |
| Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzés esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. | |
| Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. | |
| Ingatlanhoz (lakás, egyéb ingatlan) kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. | |
| Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. | |
| Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. | |
| Önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése | 4% |
| Lakástulajdon megszerzésére vonatkozó speciális szabályok | Csere esetén az elcserélt lakások értékének különbözete után az illeték mértéke 4%. |
| Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket fizet a magánszemély | |
| Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni. | |
| Magánszemély több lakástulajdon cseréje, illetve egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. |